Szegeden sétáltam mikor egy vak embert megláttam a sarkon ,az épület előtt a lépcsön ült. A lába mellet kalap táblával, a következő szöveggel: VAK VAGYOK, KÉREM SEGITSENEK! Aogy a kalapba néztem alig volt benne pénz, csak pár forint. Dobtam a kalapba 1000Ft-ot, a táblát felemeltem és a másik oldalára írtam egy mondatott.. Délután vissza sétáltam a vak emberhez és láttam a kalapban sok pénz van. A vak felismerte lépteimet,s megkérdezte tőlem, hogy én írtam-e táblára s ha én voltam , akkor mit? Azt válaszoltam semmi olyat ami nem lenne igaz. Csak a soraidnak kicsit más formát adtam. Mosolyogva távotam. A vak soha nem tudja meg, hogy a táblán ez állt: TAVASZ VAN ,ÉS ÉN NEM LÁTATOM
